#1. - Első csók

☙ Ez egy fordítás, nem az enyém a történet❧

Író: imaginethathaikyuu
Eredeti poszt: First Kiss
Anime: Haikyuu!!

Karakterek: Kuroo Tetsurou; Daichi Sawamura

❦❦❦❦❦

【Kuroo Tetsurou】

  Te és Kuroo egyedül voltatok a tornateremben; az edzés közel harminc perce véget ért, de Kuroo úgy döntött, hogy még marad és tovább edz - és elüti veled az időt.

  Pont most végez, még egy utolsó üt, mielőtt megtámaszkodna a térdein és letörlné az izzadtságot a homlokáról. A labda után szaladsz, hogy elkapd és a labda tároló kocsiba dobd.

  - Gyere ide - szólalt meg Kuroo.

  - Mit akarsz, Tetsu?

  - Azt akarom, hogy ide gyere! - nevetett, kitárva a karjait. Amikor elég közel kerültél hozzá, köréd fonta őket.

  - Tetsurou, izzadt vagy - mondtad. - Szállj le rólam!

  - Nem, hagyj öleljelek - nevette Kuroo, ahogy továbbra is karjaiban tartott.

  A vita helyett, inkább úgy döntöttél, hogy viszonzod a gesztust. A karjaidat dereka köré fontad és belélegezted kölniének az illatát

  Legalább nem büdös. Az maga lenne a rémálom.

  - Szeretek veled lenni, T/N - mondta őszintén Kuroo. Felemelte a fejét, hogy rád nézhessen, és te is ugyan ezt tetted - arcotok igen közel volt egymáshoz, közelebb, mint eddig valaha is.

  Rengeteg alkalommal szeretted volna megcsókolni még ezelőtt, ám sosem volt rá lehetőséged - és most itt van a tökéletes alkalmad. Szóval gondolkozás nélkül hajoltál előre, érintetted ajkaidat az övéihez és csókoltad úgy, mintha a világot jelentené.
  Elsőnek teljesen merev volt, nem volt képes ilyen hirtelen viszonozni a csókot, de pár perccel később visszacsókolt. Érezted, ahogy Kuroo megmarkolja a pólódat és tenyere ökölbe szorul, karjaid szorosabbra fontad dereka körül.
  Elvált tőled, de csak azért, hogy ismét visszahúzzon magához, ismét megcsókoljon; finom, gyengéd volt, mégis szeretetéhes, ezért nyitottad ki ajkaidat, hogy elmélyítsd a csókot.
  És egyedül Kuroo telójának a csengőhangja tudott megzavarni titeket, ami a padon pihenő sporttáskából szólt.

  - Baszki, Kenma-nál kéne már lennem - motyogta, miután elhajolt tőled. Csalódottan bólintottál, amiért el kell menni, viszont a mosolyod levakarhatatlan volt.

  Kuroo arcon puszilt és a táskájához rohant, előhalászta a telóját és rögtön felvette egy bocsánatkéréssel, amiért késésben van.

  - Haza kísérem T/N-t és ott leszek, oké? Ne, ne kezd el nélkülem a játékot - 15 perc! Kenma, ne csináld már!

【Daichi Sawamura】

  - Jól éreztem ma magam - mondtad a férfinek, aki melletted sétált. Vetettél egy gyors pillantást rá, láttad széles mosolyát és kipirult arcát.
  - Én is - válaszolta. Megszorította a kezedet és rád nézett. Otthonodat messziről már látni lehetett, ami azt jelentette, hogy hamarosan búcsút kellett mondani. - Szeretnék ismét randizni veled, ha te is szeretnéd.
  - Persze, hogy szeretném - vágtad rá rögtön. Mindketten fültől fülig érő mosolyogtatok egymásra, most már a házatok előtt állva.
  Daichi letekintetted az összefont ujjaitokat - talán meg kellene...? Nem, nem teheti - az bunkóság lenne. De ha meg szeretnéd fogni a kezét és újra randizni szeretnél vele - azt is jelentheti, hogy meg szeretnéd csókolni.
  Nem baj, ha megkérdezi, ugye?
  Rávette magát, hogy inkább cselekszik, mintsem a kérdést fontolgassa. Ha ezt tenné, meggyőzné saját magát, hogy ne kérdezzen többet - és nagyon, de nagyon meg szeretne csókolni.
  - Csodálatos volt a ma este - mondta. Felpillantott az arcodra, amit a lámpafényében homályosan látott. Aztán vett egy mély levegőt. - Meg...
  Bólintottál, türelmesen várva, hogy folytassa.
  Daichi megküszörülte a torkát és megint neki kezdett, újra megszorítva a kezedet. - Megcsókolhatlak?
  Csendben figyelte, ahogy megharapod az ajkadat és bólintasz, és hezitálás nélkül közelebb lépett hozzád, tenyerét válladra helyezte és megcsókolt.
  Gyors volt - nem akarta túl lépni a határt és túl messzire menni. Azt akarta, hogy a csók egyszerű és édes legyen, és ilyen is lett
  - Legközelebb találkozunk, rendben? - mondta, ahogy elhajolt. Hangja halk volt. Bólintottál, ahogy ellépett tőled, elengedve a kezedet.
  - Írj, hogyha haza értél, oké?
  Daichi bólintott és elsétált, miközben bementél a házban.
  Mindketten a csókon fantáziáltatok aznap este.